Március végén ismét a bárányhús került a középpontba: a Bárány Napok programsorozat idén is megmutatta, hogy ennek a különleges alapanyagnak helye van a hazai gasztronómiában. A kezdeményezésről és a bárányhús-fogyasztás magyarországi helyzetéről dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója beszélt a Trend FM műsorában.

A Bárány Napok éttermi hétvégéje látványos növekedést mutatott: míg a tavalyi, októberi akcióhoz 37 étterem csatlakozott, addig idén már 48 vendéglátóhely vett részt a programban. A két nap alatt mintegy 18 ezer vendég kóstolhatott bárányból készült fogásokat országszerte.

A szervezők nemcsak az éttermek kínálatán keresztül igyekeztek közelebb hozni a bárányhúst a fogyasztókhoz, hanem játékos formában is. Egy nyereményjáték keretében azok, akik lefotózták és megosztották az elfogyasztott ételüket, eséllyel indultak 5 kilogramm konyhakész bárányhúsért. A nyertes a húsvétot megelőzően házhoz is kapta a nyereményét.

A juh- és bárányhús-fogyasztás népszerűsítését célzó program egy többéves, nemzetközi kampány része. A kezdeményezés a spanyol partnerszervezetekkel együttműködésben, európai uniós támogatással valósul meg. A teljes program keretösszege mintegy 7 millió euró, amelyből Magyarország hozzávetőleg 1 millió eurónyi forrást használhat fel a bárányhús népszerűsítésére.

Miért ritka még mindig a bárány az asztalon?

Bár a bárányhúsnak Magyarországon komoly hagyománya van, fogyasztása továbbra is alacsony. Ennek több oka is van: sokan nem ismerik a felhasználási lehetőségeit, hiányoznak a közismert, egyszerűen elkészíthető receptek, és a kereskedelmi kínálatban is viszonylag ritkán találkozni vele.

Pedig a bárányhús nemcsak értékes és egészséges alapanyag, hanem megfelelő alapanyagválasztás esetén kifejezetten könnyen elkészíthető is. Különösen igaz ez a fiatal magyar bárány húsára, amely zsenge, nem rágós, és megfelelő konyhatechnológiai eljárással viszonylag rövid idő alatt omlóssá tehető.

A nehézséget sok esetben nem is a fogyasztói érdeklődés hiánya, hanem a korlátozott és sokszor vegyes minőségű kínálat jelenti. A kereskedelemben ugyanis gyakran importból származó, például új-zélandi bárányhús jelenik meg, amely bár esetenként kedvezőbb áron érhető el, jellemzően fagyasztott formában kerül forgalomba, és minőségében eltérhet a friss magyar terméktől.

Nem mindegy az sem, milyen típusú bárányhús kerül a fogyasztó tányérjára. Magyarországon a bárányokat jellemzően fiatal korban, 25–30 kilogrammos élősúly körüli állapotban értékesítik, míg egyes tengerentúli termelési rendszerekben a „bárány” kategória ennél idősebb állatokat is magában foglalhat. Ez a különbség a hús szerkezetében, színében és ízkarakterében is megmutatkozhat: a fiatal magyar bárány húsa általában zsengébb, világosabb és lágyabb ízvilágú, míg az idősebb állatok húsa karakteresebb lehet.

A frissesség szintén lényeges szempont. A magyar bárányhús rendszerint rövid ellátási láncon keresztül, frissen jut el a fogyasztókhoz, míg az importtermékek gyakran fagyasztott állapotban, hosszabb tárolási és szállítási idő után kerülnek a boltokba. Ez az élvezeti értéket is befolyásolhatja.

Magyar bárány: exportpiaci siker, belföldön még szűkebb jelenlét

Érdekesség, hogy a hazai termelés jelentős része külföldön talál vevőre: évente mintegy 600–650 ezer vágóbárány hagyja el Magyarországot, és ennek döntő hányada exportpiacokra kerül. A legfontosabb célországok közé Olaszország, Németország, Ausztria, valamint egyes arab piacok tartoznak.

Különösen Olaszországban számít értékes terméknek a magyar bárány, ahol elsősorban ünnepi időszakokban jelenik meg erős kereslet iránta, és a prémium minőségi kategóriába sorolják. A magyar bárány jó piaci pozícióját a kedvező minőségi jellemzők, a fiatal vágási életkor és a megbízható exportképesség egyaránt erősítik.

Új irányok: a street foodtól a közétkeztetésig

A kampány egyik fontos célja, hogy a bárányhúst korszerűbb, a mai fogyasztói szokásokhoz illeszkedő formában is bemutassa. Jó példa erre a tépett bárányhúsos szendvics, amely egy vasvári rendezvényen olyan sikert aratott, hogy 200 adag másfél óra alatt elfogyott.

A szakmai szervezet hosszabb távú célja, hogy a bárányhús a mindennapi fogyasztásban is könnyebben elérhetővé váljon, például kisebb, 20–30 dekagrammos, részben előkészített, akár sous vide technológiával feldolgozott kiszerelésekben. Ennek megjelenése azonban az élelmiszeripar részéről tudatos termékfejlesztést és piacszervezést igényel.

Hosszabb távon a közétkeztetésben is helyet kaphat a bárányhús. Várhatóan nem önálló, tömegtermékként jelenne meg, hanem más alternatív húsfélék – például hal, nyúl vagy vadhús – mellett, változatos és minőségi kínálat részeként.

Folytatás következik

A kampány a következő hónapokban is folytatódik: több vidéki helyszínen találkozhat a közönség bárányhúst népszerűsítő rendezvényekkel, többek között Hódmezővásárhelyen, Debrecenben és Kaposváron. Emellett áruházi kóstoltatások és online receptvideók is segítik a fogyasztókat abban, hogy bátrabban nyúljanak ehhez az alapanyaghoz.

A húsvéti időszak különösen jó alkalmat kínál arra, hogy a fogyasztók kipróbálják a bárányhúst: ilyenkor a piacokon és a nagyobb üzletekben jellemzően könnyebben beszerezhető. Bár ára esetenként magasabb lehet más húsfélékénél, az ízélmény, a minőség és az egyedisége sokakat meggyőzhet.

Vásárláskor érdemes figyelni a csomagoláson feltüntetett származási helyet is. A jelölések és a származási adatok segítenek eligazodni abban, hogy valóban magyar terméket választunk-e.

Bővebben eseményünkről az alábbi  Trend FM rádióinterjúban hallhatsz, hogy felelevenítsd ízélményeit, vagy kedvet kapj a következőhöz!