A juhok nyomában… Honnan indultak és hol vannak most?

Habár a juh ma már egy háziasított állat, mégis kiemelkedő szerepet játszik történelmünkben, ugyanis a nomád, pásztor kultúrához szorosan köthető.

Őseink étrendjében kiemelkedő helyen szerepelt a juhhús (emiatt tartották az állatot), melynek történelme évezredes múltra tekint vissza. A „juh” finnugor jelentése az „állat, amelyet nyírnak”, tehát kifejezetten a gyapjáért tartott háziállatra utal, ugyanis Magyarországon nemcsak az állat húsát fogyasztották el, hanem számos más részét, melléktermékét is, köztük a gyapját és a tejét is hasznosították elődeink. 

Ez a kuriózum nemcsak hazánkban, hanem világszerte megjelenik számos nemzet életében. Az angol, francia, olasz és a török konyha a mai napig minden tiszteletet megad a birkahúsnak, legyen szó a mindannyiunk által jól ismert görög souvlakiról, a török kebabról vagy akár az indiai curry-s bárányról.

Magyarországon ennek ellenére sokan óckodnak a birkától, leginkább a faggyús íze miatt. A „Nem szeretem, mert faggyús az íze, mert birka szaga van” előítélet legfőbb oka azonban valószínűleg a rossz előkészítés vagy elkészítési módok. A juhhúst ugyanis elkészítése előtt jól meg kell tisztítani, le kell szedni róla a faggyút, esetleg forró ecetes vízzel lemosni. Az idősebb állatok érezhetően erősebb szagát pácolással még jobban lehet tompítani, valamint vonzóbbá tenni. 

Sajnos azonban hazánkban a juhhús fogyasztás igen alacsony szintű (0,2kg/fő/év) és döntő részben a birkapörkölt fogyasztásban merül ki, holott a különböző juhhúsféleségekből nagyon változatos az elkészíthető ételek köre.

A juh ugyanis a napi táplálékfelvételével során, a legelés folyamán gyógynövényeket fogyaszt, melyek az emberek ellenálló képességét is növeli a betegségekkel szemben. 

A juhlegeltetés pedig nemcsak hagyományos, hanem meglepően modern és fenntartható megoldás is!

  • A juhok természetes „fűnyíróként” működnek, csökkentve a gépek használatát és a károsanyag-kibocsátást.
  • A helyi juhhús fogyasztása csökkenti a szállítási távolságokat, így kisebb az ökológiai lábnyomunk.
  • A juhok legelése segít megőrizni a biodiverzitást és fenntartani a természetes élőhelyeket.
  • A juhok trágyája természetes módon javítja a talaj minőségét.
  • A juhok legelése csökkenti a tűzveszélyt az aljnövényzet ritkításával.
  • A juhokkal való gazdálkodás elősegíti a vidéki közösségek fennmaradását és a helyi gazdaság erősödését.
  • A juhhús és tej kiváló fehérjeforrás, és a juhok takarmányozása kevésbé terheli a környezetet.

Hozzuk vissza a divatba a juhhúst a napjainkba, ezt a fenntartható, egészséges és ízletes alternatívát! 😊

Hasonló cikkek