Hazánk juhállománya gazdag és változatos – a legismertebb fajták között ott van a különleges magyar racka, a finom húsáról és gyapjújáról híres merinó, valamint a különleges megjelenésű cigája juh.
- A magyar racka jellegzetes, csavart szarvaival igazán egyedi látványt nyújt, és a húsa mellett gyapjúja is nagy értéket képvisel.
- A merinó juhok híresek kiváló minőségű gyapjújukról, melyet a világ egyik legfinomabb természetes anyagának tartanak.
- A cigája juh pedig igazi különlegesség a hazai pásztorok között.
Sokan használják a bárányt és a juhot is szinonimaként, azonban fontos tudni, hogy nem teljes mértékben jelentik ugyanazt, ugyanis a juhokat kor szerint és felhasználhatóságuk alapján meg lehet különböztetni:
A juhállomány különböző egyedeit életkoruk, nemük és tenyésztési szerepük szerint különböző elnevezésekkel illetjük meg:
- A kos a juh hímivarú egyede. Őt elsősorban tenyésztésre használják, azaz a nőstény juhok (anyajuhok) megtermékenyítésére. A kos általában nagyobb testű és erőteljesebb, gyakran jól látható, csavarodó szarvval rendelkezik.
- A jerke a fiatal, még nem ellett nőstény juh. Ez az állat általában 1–2 éves koráig viseli ezt a megnevezést, és tenyésztésbe még nem feltétlenül vonták be.
- Az anyajuh olyan nőstény juh, amely már ellett, vagyis legalább egyszer szaporodott. Ők alkotják a nyáj alapját a tenyészetekben, mivel tőlük származik az új nemzedék.
- A bárány a juh legfiatalabb kifejlett formája, jellemzően az az állat, amely 1 évesnél fiatalabb, függetlenül attól, hogy hím vagy nőstény. A bárányokat elsősorban húsukért tartják, mivel ekkor még puha, íze enyhébb, kevésbé zsíros, ezért kedveltebb a fogyasztók körében.
Tehát! A bárány a fiatal juh.
Minden bárány juh, de nem minden juh bárány.
Ne feledjük! A juhok és a bárányok nemcsak a magyar gasztronómia alapját képezik, hanem fontos szerepet játszanak a helyi hagyományok megőrzésében és a fenntartható állattenyésztésben is.



